napló magamnak

Ma kell visszavinnem a parókát. Nemmondhatnám, hogy hozzámnőtt.
Örülök, hogy vége a husvétnak, illetve inkabb a hosszuhetvegenek, bár a kötelező locsolás idén egész jol sikerult plusz a családi látogatás is, mégis jó hogy vége. Energiaital, cigi,bicikli, azaz a normális kerékvágás tér vissza 3 munkanap erejéig. Aztan megint hétvége, amit gyűlölök.
Írtam annak a kurvának akitol rendeltem egy táskát, hogy mikor jön végre meg, mert már lassan egy honap, mondjuk mindenki erre panaszkodott, hogy lassu. Azt mondja egy honapja: 1,5-2 hét. Aha. Na mindegy. Jelentkeztem munkákra, főleg a Búúrger King esti műszakja érdekelne, amihez kuldenem kellett ÖNÉLETRAJZOT.... Megtettem, várom a hívást. Tipikus BTKs állásom lesz nekem is, bár nem szégyellem, inkább mint idegen gyökereket hivogassak telefonrol, és próbáljam meggyőzni őket. A hamburgerkészités közelebb áll a szivemhez, meg a cuki kis kantárosfarmer, kockás inggel?? vagy milyen ott az egyenruha